„Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”

A fájdalom hullámai, amelyek idáig csak körbemostak, most feltornyosultak, átcsaptak a fejem fölött, lerántottak a mélybe... És nem is jöttem föl a felszínre többé.  csak pozitívan gondolkozzunk:D

A halál nem a legrosszabb. A legrosszabb a tartós szenvedés, a folytatódó iszonyat.

végre..itthon....ejjj...esküszöm ez az 1 hét semmi másra nem volt jó mint  hogy alaposan saját belső részlegeimen kutatást csináljak na meg rohadt nagy  takarítást....mihogy sikerült...de hát  így se biztos semmi.....kb egy 6 éves gyerek stabilabb lelki állapottal rendelkezik mint én..:D n dehát saját magamra hoztam a vihart úgymond...ejj...most lennének jók a mindig megértő barátok ha 1részt léteznek ilyenek akkor nem a közelemben..xD hogy idézzek "..minden rég elvan már cseszve....megyek a saját fejem után.." jah hát mentem..aztán lett minden elcseszve ..de ez a múlt...meg most mit érdekli vajon ez az olvasót..:D mondjuk ki az aki itt olvass...feltéve hogy nem véletlenül keveredett ide...de ha itt vagy akkor sem a a lelki civódásaimról akarsz olvasni felteszem:D ha meg igen akkor nem csak én vagyok nem normális x"D üdv a klubban :D